::PáratlanPáros::

egy kedves barátnőm, Aimie kellemes blogja ihletett meg igazán, de lehet, hogy a titok a banánturmixban rejlik -példának okáért Aimie jaiger-es teától tud igazán költőien írni:P-
Az ital... tud valamit tehát. De ma nem ezért vagyok itt.
Hanem hogy én is a csalódásokról beszéljek.
Avagy, hogy miért csalódik valaki.
Sokan említik: CSALÓDTAM BENNED. CSALÓDTUNK BENNED. NE CSALÓDJAK BENNED! stb mondatok hangozhatnak el számodra fontos (vagy semleges) személyek szájából. A kérdés, miért?
Mi számít csalódásnak? Mert mindenki mindenkitől elvár MINDENT -az esetek nagy többségében legalábbis.- Néha megelégszünk azzal is, hogy az illető legyen hozzánk kedves, segítsen ha bajban vagyunk... De ezutóbbi, már a minden határait súrolja, mert ettől barát egy barát. De barátnak neveznéd azt, aki kijelenti, csalódott benned?
-Innen két-féle út lehetséges, lássuk:
1.) Elhanyagoltál valakit? Bunkó voltál vele? Nem úgy viselkedtél vele, AHOGY ELVÁRTA? egyéb okok? -egyéb okok alatt a 'csalódott' személy tul.képp. bármit felhozhat...
2.) Nem tettél semmit, vagy csak nem tudsz róla, esetleg az illető csak ezzel pedálozik, eme alibi mögé bújva -lehet, hogy épp ő tesz/tett/fog tenni oly dolgot, amit nem várnál tőle...

Ezek tudatában miért várna el az ember bármit is a másiktól?
--na ennyit a csalódás témáról. Beszéljünk valami kellemesről.. Kémia dolgozat holnap? Egyáltalán nem értem...
Rousseau életéről beszélek most nektek XD
"börtönbe került, ahol megrontották a buzik, eztán fuvolaleckéket adott" - na azt mindjárt gondoltam :D

nincs több mondanivalóm, sziasztok